Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


- A legtöbb allergiáról szóló cikkben a hiposzenzibilizációról csak érintőlegesen esik szó, mit kell tudnunk róla?- tettük föl a kérdést Dr. Radeczky Évának, tüdőgyógyász-allergológus szakorvosunknak.
- Korábban nevezték deszenzibilizációnak is, és az allergiás megbetegedések kezelésében viszonylag régen alkalmazzák. Ahogy a kezelés elnevezése is sejteti, a cél az, hogy a szervezet kevésbé legyen érzékeny a nála allergiát kiváltó anyagokra. A hiposzenzibilizáció nem a pollenszezonban végzett, akut kezelés, hanem az allergiás időszak lezajlása után, a panaszmentes időszakban végzendő. A betegnek korábban csak injekció formájában volt elérhető ez a kezelés. Manapság a legtöbb betegnek, - aki megbízható módon kezeli a gyógyszert - otthonában is adagolható, cseppben vagy tabletta formájában bevehető terápiát jelent.
A gyógyszer maga allergének kivonata, mely a még éppen elviselhető, igen kis dózisban tartalmazza mindazokat az anyagokat, amelyekre a beteg allergiás. Ebből az is következik, hogy sok esetben személyre szabottan készül az az allergén-kivonat, amit a beteg használni fog. A szervezetnek úgymond, "meg kell szoknia" ezeket az allergéneket, "meg kell tanulnia", hogy egyre kevésbé mutasson bármiféle választ a jelenlétükre. Ezt úgy tudjuk elérni, hogy nap mint nap nagyobb mennyiséget juttatunk a szervezetbe, persze csak minimálisan, még tolerálható mennyiséggel emelve a naponta bevitt allergén dózisát.
 
- Úgy tűnik tehát, hogy kis mennyiségben a pollen sem okozna gondot. Mitől sok vagy kevés az allergén a szervezetnek?
- Az, hogy valakinek mi a sok vagy mi a kevés allergén dózis, az teljesen egyéni. Az allergia alapvetően genetikailag kódolt, tehát a génjeinkben hordozzuk a hajlandóságot, lehet-e belőlünk allergiás beteg az életünk során vagy nem. Az egyéni toleranciaküszöbök azonban teljesen mások. Van, aki már igen kis pollenkoncentráció esetén is igen heves tünetekkel reagál, s van, akinek magas pollenszám mellett is viszonylag enyhe tünetei vannak. Nem csak a légköri pollenszám fontos azonban, hanem egyéb tényezők együttes jelenléte is szükséges lehet, vagy hozzásegíthet az allergiás betegségek megjelenéséhez. Ilyenek pl. a levegőszennyezés, ipari és kipufogógázok, cigarettafüst, más egyéb betegség miatt legyengült szervezet.
 
- Hogyan zajlik a kezelés?
- Az injekciókúra formájában kivitelezett kezelést a felkarba adjuk, és az egyes injekciók között 1-2 hét telik el. Ilyenkor az injekció után a beteg fél órát a rendelőben marad megfigyelés céljából. Utána hazamehet, de aznap megerőltető fizikai munkát nem célszerű végeznie. Injekciós formában végeztünk még néhány éve szinte minden ilyen terápiát, ma azonban ez leszűkült és lényegében csak a méh és darázsméreg allergiás betegek esetében alkalmazzuk. Számukra ez jelenti az egyetlen, de biztos gyógyulási lehetőséget.
Az injekciók beadásakor is azt az allergént kapja a beteg, amire, úgymond, túlérzékeny. A kezelési sorozat az allergén szezon előtt, még tünetmentesen történik. Az allergén dózisát a hétről hétre adott injekciókkal fokozatosan emeljük, egészen addig, amíg a beteg tolerálja a bevitt mennyiséget.
Az ún. modern, tehát beteg által adagolható, cseppek vagy tabletta formájában elérhető készítmények áttörést hoztak a kezelésben, mivel a betegek szélesebb köre által váltak elérhetővé. Mindazonáltal a betegek részéről nagy figyelmet és gondosságot feltételez a gyógyszer adagolása, de időben nem igényel napi 2 percnél többet. Lényeg az, hogy mindig a megfelelő cseppszámot vagy mindig a megfelelő tablettát kell bevenni, tehát felcserélni nem lehet. Adagolókártyával, emlékeztető matricákkal segítjük ebben a betegeket, főleg az első időben.
A hiposzenzibilizációs kezelés 3-5 évig tart. Az egyes kezelési periódusokat a virágporra allergiás betegeknél ősszel vagy télen, kb. három hónappal az adott növény virágzása előtt kell elkezdeni. A rövid virágzási idejű fák esetében, melyeknek pollenkibocsájtási ideje tavasszal kb. 2-3 hét, nem végzünk hiposzenzibilizáló kezelést, hiszen nincs arányban a kezelésre fordított idő (3 hónap) a tünetes periódus rövidségével. Ezeknél a betegeknél általában a tünetei kezelést szoktuk választani. A háziporra allergiás betegeknél a kezelés 3 éven át folyamatos, megszakítás nélküli, míg pollenallergiásoknál csak a szezon előtt tart, kb. 3 hónapig, és a következő évben ugyanúgy újraindul a kezelés.
A legjobb eredményeket a háziporatka és a pázsitfű allergiás betegeinknél tudjuk ígérni, a többi allergénnel is végezhető azonban hiposzenzibilizáció. A lehetőségekről mindenképpen orvos tanácsát kell kérni, de jó tudni, hogy évek óta tartó allergia esetén is érdemes elkezdeni a hiposzenzibilizációt, bár minél korábban kezdik, annál jobb eredményeket lehet vele elérni.
 
- Mennyire ismert és "kedvelt" a kezelés az orvosok és az allergiás betegek körében?
- A betegek nagy része keres másfajta utakat a gyógyulás felé, melyek akár az alternatív medicina világába is elviszik a pácienseket. Ez nem baj, soha nem szoktam bármit tiltani, a betegre bízom, hogy kipróbálhasson mindent, amit szeretne. Az más, hogy saját álláspontom szerint az alternatív gyógymódok hatékonysága nagyon alacsony. Nagy része pszichés hatás. Ezt a tapasztalatomat tanfolyamokon és a betegeimtől szereztem, akik már sok mindent megjártak, és akikkel el szoktam meséltetni, milyen terápiákat próbáltak már, s milyennek ítélik azok hatékonyságát. A hiposzenzibilizációt azoknak a betegeknek ajánlom fel, akiknél van remény arra, hogy a kezelés során állapotuk javulni fog. Ebből azt hiszem, az is következik, hogy nem minden allergiás beteg alkalmas a kezelésre.
 
- Kinek szokta ajánlani a kezelést? Megelégszenek a betegek a tüneti kezelésekkel, vagy szívesen vállalják a hosszú távú megoldásig vezető, de lassúbb utat?
- Az igazán súlyos, nagyon sok mindenre allergiás (ún. polyallergiás betegek) betegek, sajnos, jelenleg még nem jöhetnek szóba. A legalkalmasabbak a kezelésre azok a szénanáthás és/vagy enyhe asztmás betegek, akiknek panaszuk csak egyféle allergéntől van. Ez lehet az egész évben jelen lévő poratka vagy egy csak egyetlen szezonban megjelenő pollen. Lényeg, hogy az illető ne legyen egyszerre poratkára és többféle pollenre allergiás (pl. atka, pázsitfű és parlagfű). A kezelt betegek szívesen vállalják a kezelést, mert már az első kezelési szezon után érzik a hatékonyságát.
 
- Milyen mellékhatásai lehetnek a kezelésnek?
- Az injekciós formában alkalmazott kezelés során (méh-, darázsméreg allergiások) a beteg 30 perces orvosi felügyelet mellet marad, ezalatt kiderül, hogy kell-e bármilyen óvintézkedést tenni. 30 perc után megnézzük az injekció helyén kialakult helyi reakciót, megkérdezzük a betegtől aktuális tüneteit, stb. Vérnyomás és csúcsáramlás-mérés után a beteg hazamehet, ha mindent rendben találunk. (Az említett paramétereket az injekció beadása előtt is megmérjük.)
Az otthon alkalmazott kezelés során szinte semmilyen mellékhatással nem kell számolni. Általában a dózis közepe táján szokott jelentkezni egy enyhe allergiás náthához hasonló tünet, erre fel szoktuk hívni a betegek figyelmét, s ha ez jelentkezik, akkor a további teendőkről személyesen vagy telefonon konzultálunk.
Terhesség esetén nem javasoljuk a kezelés elkezdését, mert a terhesség során amúgy is nagyon sok hormonális és immunológiai változásnak van kitéve a szervezet, felesleges lenne mással is terhelni.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.